Papillomavírus elleni oltási utasítások. Bajnokok Ligája: pontot szerzett a Ferencváros a Dinamo Kijev ellen

Versenyfutás a koronavírus-vakcináért A jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni vakcinajelöltek közül tíz már emberi kipróbálás alatt van. Az oltóanyag-fejlesztés korábban nem látott gyorsasággal zajlik. Melyek a legaggasztóbb problémák, amelyekkel a kutatók szembesülnek, és miben reménykedhetünk mégis?

A kérdéseket Ferenci Tamás biostatisztikus válaszolja meg az mta. Ferenci Tamás Ahhoz, hogy a jelenlegi koronavírus elleni védőoltás fejlesztésének irányait, nehézségeit és lehetőségeit áttekintsük, érdemes egy kicsit hátralépnünk, és áttekintenünk a meglévő védőoltások lényegét és típusait, hogy jobban értsük a mostani helyzet kontextusát.

Az első vakcinák: élő-gyengített kórokozós oltások Tágabb értelemben véve a védőoltás ősi kínai gyógymód: a Ennek az a lényege, hogy a védendő személyt papillomavírus elleni oltási utasítások megfertőzték himlővel: himlős személy sebéből vettek kaparékot, amit a védendő személy beszippantott, vagy az ujjai közti bőrredőn ejtett gyulladt bőr papilloma dörzsölték.

Ezután természetesen ő is azonnal himlős lett — eddig ebben nincs semmi váratlan. Az izgalmas rész most következik: azt tapasztalták, hogy kerületi papillae nyelvkezelés ilyen módon kialakuló himlő halálozása lényegesen kisebb, mint a természetes himlőé, ennek ellenére az átvészelése a természetes himlő ellen is immunitást ad.

Az első szűkebb értelemben vett védőoltást ban fejlesztette ki Edward Jenner angol orvos. Jenner sok szempontból hasonló megoldással élt: nagyon enyhe lefolyású tehénhimlővel váltott ki védettséget a súlyos fekete himlő ellen. Ezt a védőoltást ma élő-gyengített kórokozós oltásnak neveznénk.

Ami egy kicsit furcsa elnevezés, hiszen sok tudós szerint a vírus eleve nem élő valami — de a védőoltások kapcsán ez a szóhasználat megmaradt. Az élő-gyengített kórokozós oltások működése érthető meg a legkönnyebben: a szervezetünk ugyanazzal vagy kellően hasonló kórokozóval találkozik, csak a gyengítés miatt nem fog problémát okozni a leküzdése. Ugyanakkor mégiscsak le kell küzdenie, ezért az ehhez szükséges tudás, azaz az immunológiai memória így is létrejön.

Valójában, ha belemennénk a részletekbe, természetesen messze nem pontosan ugyanaz a kétféle immunológiai folyamat. A következő lépés: elölt kórokozós oltások Nagyobb ugrást jelentett annak felfedezése, hogy az immunitás létrehozásához valójában az sem szükséges, hogy életben legyen a kórokozó.

Papillomavírus elleni oltási utasítások nem olyan nyilvánvaló, de már a A klasszikus példa a szamárköhögés elleni oltás ún. Az immunrendszer felismeri őket, választ ad rájuk, és átmegy a szükséges tanulási folyamaton.

Ezt az oltástípust nevezzük elölt kórokozós oltásnak. Az elölt kórokozós oltások sok szempontból biztonságosabbak, és kevesebb velük szemben az ellenjavallat, ám általánosságban kevésbé robusztus papillomavírus elleni oltási utasítások adnak, így többször kell őket ismételni őket, immunválaszt fokozó segédanyagot kell hozzájuk adni, stb. Alegységvakcinák A vakcinológia következő lépése már a Ekkor fedezték fel, hogy az elölt kórokozós koncepció még egy lépéssel továbbvihető: valójában az sem kell, hogy az egész kórokozó benne legyen az oltásban.

A kórokozó antigénjei ugyanis nem egyenértékűek: van, amelyik fontos olyan értelemben, hogy az ellene kialakított immunitás védelmet ad a betegséggel szemben is ezeket protektív antigénnek nevezzükmásoknak nincs ilyen hatásuk, megint mások pedig egyenesen mellékhatást okoznak, ha bevisszük őket például lázzal reagál rájuk a szervezet. E logika mentén olyan oltóanyagokat is kifejlesztettek, amelyek a kórokozónak már csak egy darabkáját tartalmazzák: például a szamárköhögés több ezer antigénje közül csak azt a néhányat, amely a védettség szempontjából kulcsfontosságú sejtmentes szamárköhögés elleni oltásvagy akár csak egyetlenegy antigént, mint például a hepatitis B elleni oltásnál.

És a dolog így is működőképesnek bizonyult! A WHO folyamatosan frissített összefoglalója e sorok írásának idején, A teljes elöltekből 4 is klinikai fázisban van, tehát már emberen próbálják ki őket, az élő-gyengítettekből egy sem.

Összesen 46 kutatás próbálkozik subunit vakcinával, ám ezekből mindössze 1 van klinikai fázisban összesen 10 vakcinajelölt van klinikai fázisban. De akkor mi teszi ki a papillomavírus elleni oltási utasítások irányok maradék részét?

Ez mindenképp növeli a bizonytalanságot a várható kutatási eredményekkel kapcsolatban. Az alapötlet a következő: Fogjuk az antigént, ami jelen esetben tipikusan a koronavírus S-nek nevezett burokfehérjéje — ez az, amely a sejtekhez kapcsolja a vírust.

Azért ezt, mert azt reméljük, hogy az ez ellen kifejlesztett immunitás véd a betegséggel szemben is. Az S egy fehérje, azaz egy olyan molekula, amelyben aminosavak vannak összekapcsolva adott sorrendben.

Kásler: ősztől a 7. osztályos fiúk is megkaphatják a HPV elleni oltást

Ezt a jól meghatározott sorrendű aminosavláncot a fehérjét kódoló gén DNS-ét alkotó, ún. Az S fehérje esetében tudjuk, hogy milyen bázissorrend kódolja, sőt a jó hír, hogy a technológia ma már azt is lehetővé teszi, hogy ezen információ birtokában különösebb gond nélkül gyártsunk is laborban ilyen, épp az S fehérjét kódoló DNS-t.

• Egyre több lánynak kérik a HPV elleni védőoltást | sergiopizza.hu
• Ami a hörgőrák
• Aktuális hír
• Giardia ember
• A
• IME - Interdiszciplináris Magyar Egészségügy
• Petefészekrák remisszióban

A megoldást apró, kör alakú DNS-darabok, ún. Természetesen a dolognak milliónyi kihívása és nehézsége van. Ennek vannak bizonyos előnyei a DNS-vakcinákhoz képest mindenekelőtt az, hogy — a DNS-sel szemben — az RNS-t nem kell magába a sejtmagba bejuttatni, ami egy sor biztonsági aggályt megszüntetde a fő kérdés itt is az RNS bejuttatása és annak elérése, hogy ennek alapján meginduljon a fehérjetermelés.

Erre legtöbbször ún. A már említett WHO-összefoglaló alapján a mostani koronavírus ellen jelenleg 11 DNS-vakcina van fejlesztés alatt, ebből 1 klinikai fázisban, és 17 RNS-vakcina, ebből 2 klinikai papillomavírus elleni oltási utasítások. Berki Tímea, a Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének igazgatója aki a fenti ábra magyar nyelvű változatának elkészítésében is segítségünkre volt az mta.

Laboratóriumok és kutatók százai versengenek régi és új technológiákat alkalmazva. A szakemberek nagyobb része szerint legkorábban elejére várható kereskedelmi forgalomban elérhető védőoltás, először sürgősségi célokra és a legveszélyeztetettebb populáció számára.

Ez is elképesztő gyorsaság lenne ahhoz képest, hogy egy új védőoltás kifejlesztése általában 10 évig tart.

Berki Tímea hangsúlyozta: az oltóanyag gyártása során szigorú minőségi és biztonsági előírásokat kell követni és betartani. Elsőként sejtvonalakon és állatokon kell tesztelni a vakcinajelölteket annak kiderítésére, hogy hatékonyak és biztonságosak-e. Ezután következhetnek a humán próbák klinikai vizsgálatok fázisai lásd az ábrán, illetve korábbi összeállításunkban.

A Covidvilágjárvány különös veszélyessége miatt a hatóságok ezeket a lépéseket gyorsított eljárásban engedélyezhetik. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a klinikai kipróbálások kezdete után 6 hónapnál korábban piacra kerülne egy oltóanyag.

Valójában két vektort már láttunk is: ilyen a plazmid és a lipid-nanorészecske. Ez a megoldás tulajdonképpen folytatja a DNS- és RNS-vakcináknál látott mintázatot, csak egy más típusú vektort használ: egy vírust. Mert mi egy vírus?

HPV: 80 százalékos az átoltottság az idei tanévben

Valami, ami bejut a szervezetbe, sejtekhez kapcsolódik, és ráveszi őket, hogy az ő genetikai információja alapján dolgozzanak a sajátjuk helyett.

Ezzel készen is vagyunk: a vírus bejut a szervezetbe, megfertőzi, de ártalmatlanul, és közben elkezdi gyártani a bemutatandó antigént. Íme, a harmadik lehetőség arra, hogy ugyanazt a célt elérjük: a protektív antigén legyártatását a szervezettel.

Természetesen itt is milliónyi kérdés merül fel biztonsági téren, hogy a vektor ne tudjon elszabadulni, de fordítva, a hatásosság terén is, nehogy a vektort magát túl gyorsan elpusztítsa a szervezet immunrendszere.

Eltévesztette egy elhunyt nemét az operatív törzs: véletlenül nőnek jelöltek meg egy férfit

Hozzátehetjük, hogy bár ilyen technológiájú oltás még nincs, egyéb alkalmazásokban már évtizedek óta használnak vírusvektorokat. A június 2-ai összefoglaló szerint összesen 33 kutatás halad ebben az irányban ebből 18 nem replikálódó, tehát szervezetben szaporodni nem képes, 15 pedig replikálódó, azaz a szervezetben osztódó vírust használ.

• Versenyfutás a koronavírus-vakcináért | MTA
• Szemölcsök és viszketés
• HPV: 80 százalékos az átoltottság az idei tanévben Egészségpolitika
• Lupus bőrrák
• Bajnokok Ligája: pontot szerzett a Ferencváros a Dinamo Kijev ellen A Fradi kétgólos hátrányból egyenlítve játszott es döntetlent.
• Tények a HPV elleni védőoltásról | MTA
• A nemi szemölcsök eltávolítása annál jobb

Melyik fog működni? Nagyon sok tényezőn múló, rendkívül összetett immunológiai kérdés, hogy egy adott betegség ellen milyen típusú oltás működik. A fenti összefoglalóból látható diverzitás a legékesebb példa arra, hogy ezt lehetetlen előre megmondani — nincs más megoldás, ki kell próbálni a vakcinajelölteket a gyakorlatban.

A következő lépés: elölt kórokozós oltások

Két példa a vakcinafejlesztés nehézségeire. Egy fordított irányú példa: influenza ellen egészen a legutóbbi időkig kizárólag elölt vírust tartalmazó oltással oltottunk különféle variánsokban, az egész vírust tartalmazóktól egészen a szinte csak kulcsantigéneket tartalmazókigám az es években lezajlott kutatások nyomán ma már élő-gyengített kórokozós influenza elleni oltás is elérhető, de ennek hatásossága érdekes módon még az elölt oltóanyagokkal összevetve sem bizonyult egyöntetűen meggyőzőnek.

A jelenlegi aggodalmak A mostani koronavírus elleni oltóanyag fejlesztését a fentiekben vázolt — általános — bizonytalanságokon túl több konkrét aggodalom is nehezíti. Az egyik a betegség ún. A jelenség a védőoltásoktól teljesen függetlenül is létezik, legklasszikusabb példája a dengue-láz. Ez egy vírus okozta betegség, amely vírusnak 5 különböző változata, ún. Sajnos az egyik szerotípus okozta betegség átvészelése nem ad védelmet a többi szerotípus ellen, de az papillomavírus elleni oltási utasítások meglepő nem ez, hanem az, hogy a helyzet pont fordított: ha az ember kiáll egy adott szerotípus okozta fertőzést, akkor egy másik szerotípus elkapása súlyosabb lefolyáshoz fog vezetni!

Az ADE mechanizmusa jelenleg is nagyon aktívan kutatott terület, pontosan még nem értjük. A koronavírus elleni vakcina úgy kerül bele a történetbe, hogy a koronavírusok sajnos pont olyan kórokozók, amelyeknél megfigyeltek ADE-t.

A helyzet valójában ennél is rosszabb, mert nemcsak a természetes fertőzésnél tapasztaltak ilyet, hanem a korábbi SARS elleni kísérleti vakcináknál melyek szintén egy koronavírus ellen védtek volna is. De hogy a mostani oltásnál is problémát jelenthet-e ez a jelenség, az — természetesen — még nyitott kérdés. Ráadásul nem az ADE az egyetlen mechanizmus, ami paradox immunválaszhoz vezethet.