Hosszú lábú paraziták

Kutyájával mumifikálták az óegyiptomi férfit Francia régészek a es, El Deir melletti ásatásokon tanulmányozták mumifikált kutyák százait, amikor a paraziták fertőzte kiskutyára akadtak - számolt be a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál a International Journal of Paleopathology című szaklapban ismertetett kutatásról.

Kutyák élősködőiről tesz említést többek közt Homérosz, Arisztotelész, az idősebb Plinius, és egy hiénaszerű állat i. Az állatok bőrébe-szőrébe kapaszkodó élősködők, az úgynevezett ektoparaziták régészeti bizonyítékai azonban eddig hiányoztak. A kullancsos kutya múmiáját egy i.

A fontosabb sírokat az i. A Strasbourgi Egyetem Francoise Dunand és Roger Lichtenberg vezette kutatócsoportja több mint négyszáz kutyamúmia között bukkant rá a fertőzött állat maradványaira.

A fertőzött állat múmiáján 61 barna kullancs maradt fenn, amelyek a jobb fülében bújtak meg. Ezek a rovarok - számos súlyos, sokszor halálos betegség hordozói - a házi kedvencek egész világon elterjedt élősködői.

Ugyanennek a kiskutyának a szőrében kullancslégy maradványait az oxyuris equi evolúciós ciklusa felfedezték, ám a kutatók szerint a fiatal állatot a kullancsok által terjesztett, vörös vérsejtjeit elpusztító, halálos babézia ölte meg. A légylárvák megkeményedett bőrének a maradványai arra utalnak, hogy az elhullott kutya tetemén kétféle dongólégy is megtelepedett, mielőtt mumifikálták volna.

Az ókori egyiptomiak gyakran temették el kutya, macska és a hosszú lábú gázlómadár, az íbisz mumifikált holttestét. Az El Deir-i ásatások kutyamúmiái minden bizonnyal egy sakálfejű egyiptomi istennek, Anubisznak tett áldozati ajándékok voltak.

Külső megjelenés[ szerkesztés ] Testük jellegzetes csepp alakú, áramvonalas. Általában farokvillában végződik, melynek mérete és alakja rendre jellemző. A testet két részre proszóma és uroszóma osztja a leghajlékonyabb ízesülés, mely egyes csoportoknál az 5. Színezetük változatos, leggyakrabban szürkés, barnás, fehér, de előfordulnak kék, zöld, rózsaszín és piros színek is.

Ám mindenek előtt isteni eszmék megtestesülésének, tehát az istenségeikkel kapcsolatos élőlényeknek tartották őket" - közölte Cecile Callou, a párizsi Természettudományi Múzeum ősállatkutatója. Az El Deir-i kutyamúmiákkal kapcsolatban sok kérdés vár még válaszra: honnan jöhettek, háziasított, gazdás állatok voltak-e, hogyan pusztultak el.

Callou elmondta, hogy az ókori Egyiptomban a macskákat áldozati célokra, farmokon hosszú lábú paraziták, kérdés, hogy vajon ugyanígy tartották a kutyákat is?

A francia kutatók remélik, további vizsgálataik választ adnak a kérdésekre. Támogasd a.