Nyelőcsőrák genetikai kapcsolat
Nyálkahártyájának gyulladásai, fekélyei, rákelőző állapotai és daganatos elváltozásai kellemetlen tünetekkel és súlyos következményekkel járhatnak. A nyelőcső latinul: oesophagus, ejtsd: özofágusz izmos falú cső, a felső tápcsatorna része, a szájüreget a gyomorral köti össze.
A szájüregtől és a gyomortól a felső, illetve az alsó záróizom választja el. A felső záróizom feladata, hogy nyeléskor lehetővé tegye a falat bejutását a nyelőcsőbe, de belégzéskor elzárja a nyelőcsövet a levegő elől.
Savas reflux és nyelőcsőgyulladás
A nyelőcső hosszú, csőszerű szakasza a lenyelt falat vagy korty továbbítására szolgál, az emésztésben nem vesz részt. Az alsó záróizomnak meg kell nyílnia a gyomor felé haladó falat korty előtt, de meg kell akadályoznia a gyomorsavval, emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe.
Ebben a tájékoztatóban nem foglalkozunk a nyelőcső fejlődési rendellenességeivel, sérüléseivel és szervi elváltozásokkal nem magyarázható működési, beidegzési zavaraival.
Nyelőcsőgyulladás A nyelőcső gyulladásainak fő tünetei a keretes felsorolásban olvashatók. Orvoshoz kell fordulni, ha ezek a tünetek súlyosak vagy pár napnál tovább tartanak; ha megnehezítik a táplálkozást; ha influenzaszerű tünetekkel járnak együtt.
Figyelem: az étkezéssel időbeli kapcsolatot nem mutató mellkasi fájdalom sürgős kezelést igénylő szívbetegséget jelezhet!
Savas reflux és nyelőcsőgyulladás Nyomtatás A legtöbb ember átélte már a gyomor vagy a gyomorszáj tájékán jelentkező égő érzést. Sokan tudják, hogy a tünet hátterében a gyomorsav felszaporodása áll, illetve az, hogy a gyomorsav a gyomorszájon keresztül visszaáramlik a nyelőcső alsó részébe, ott akár gyulladást is okozva. Mi okozza a gyomorégést és a savas refluxot?
A kezelés a kiváltó októl függ. A savas gyomortartalom rendszeres visszaáramlása szaknyelven: reflux, a köznyelvben: nyelőcsőrák genetikai kapcsolat okozta nyelőcsőgyulladás savcsökkentő gyógyszerekkel vagy a nyelőcső alsó záróizmának műtéti megerősítésével nyelőcsőrák genetikai kapcsolat. Több olyan gyógyszer is okozhat nyelőcsőgyulladást, amelyet idült betegségek ellen szednek sokan, sok éven át.
A nyelőcső megbetegedéséért felelős gyógyszert a tápcsatorna nyálkahártyáját kímélő készítménnyel kell helyettesíteni. Leggyakrabban a tej, a tojás, a búza, a szója és az amerikaimogyoró a kiváltó allergén.
A gyógyulás előfeltétele az allergén azonosítása és kizárása az étrendből, de emellett sokszor szteroiddal kell csillapítani a gyulladást — megfelelhetnek a célnak a súlyosabb mellékhatások veszélye nélkül adható belélegezhető szteroidok is. A nyelőcső fertőzéses bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű gyulladásai ritkák, immunhiányos betegségek kísérői lehetnek vagy az immunrendszer működési zavarára hívhatják fel a figyelmet kivétel ez alól a fekélybetegségre hajlamosító baktériumfertőzés, lásd alább.
A fekélybetegség legtöbbször a gyomrot vagy a nyombelet betegíti meg, de a nyelőcsövet is érintheti.
- A bőr papillomatosis
- Kónya Judit, családorvos Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel 4,5-szeresére!
A hámhiányt végső soron a gyomorsav okozza, de csak akkor, ha a nyálkahártyát védő nyálkabevonat mennyisége csökken. Ezért legtöbbször egy baktérium a Helicobacter pylori jelenléte vagy a nyelőcsőgyulladás lehetséges okaiként már említett gyógyszerek szedése a felelős. A közhiedelemmel ellenétben a pszichés stressz vagy a fűszeres ételek önmagukban nem okoznak fekélybetegségeket. Kimutatása veszélytelen, a beteget nem megterhelő laboratóriumi vizsgálattal a vérből, a székletből vagy szénizotópot tartalmazó folyadék itatása után a kilégzett levegőből történhet.
Örökölhető-e, fertőz-e a rák? - a betegség genetikai háttere
Az igazoltan jelen lévő baktériumtól hetekig tartó kombinált antibiotikumkezeléssel lehet megszabadulni, s ha a fertőzés panaszt okoz, akkor nagyon tanácsos elvégezni ezt a kúrát — utána savcsökkentő gyógyszeres kezeléssel végleg meggyógyítható a fekély.
Barrett-nyelőcső Ez a kórállapot az első lépés a nyelőcsőrák egyik típusának kialakulása felé: a nyelőcső alsó szakaszát bélelő nyálkahártyasejtek külső megjelenésének, biológiai tulajdonságainak megváltozása a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav hatására.
Családi rákhajlam "Amikor megkaptam ezt a felkérést a mai előadásra, nagyon boldog voltam. Szívesen járok betegek közé, mert biztos, hogy sokkal könnyebb megbirkózniuk egy ilyen betegséggel, ha tudják, hogy pontosan miről is van szó. De amikor megláttam az előadás pontos címét, elszörnyülködtem, hiszen nekünk a szakmában ezek a kérdések így fel sem merülnek igazán. És aztán amikor átgondoltam, hogy erre milyen értelmes választ lehet adni, akkor döbbentem rá, hogy releváns, igenis releváns a kérdés. De két részre kell választanunk.
A nyálkahártyasejtek ezzel a szövettani elváltozással védekeznek a gyomorsav károsító hatásával szemben. Akkor kell gondolni rá, ha valaki hosszabb ideje gyomorégéssel küszködik. A kórisme felállításához tükrözéses vizsgálatra és szövetmintavételre van szükség. Ha nincsenek daganatos átalakulásra utaló jelek, akkor általában egy év múlva, majd háromévenként ismétlik a tükrözést. Ellenkező esetben az orvos vagy a nyelőcső alsó szakaszának műtéti eltávolítását javasolja, vagy megelégszik a közvetlen veszélyt jelentő sejtcsoportok eltávolításával — erre többféle lehetőség is van: tükrözéses kimetszés, roncsolás hővel rádióhullámokkalfagyasztással vagy fénnyel a sejtek fényérzékennyé tétele után.
A nyelőcsőrák és tünetei
A Barrett-nyelőcső kialakulásának vagy súlyosbodásának megelőzésében jó szolgálatot tesznek a gyomorsavtermelést csökkentő gyógyszerek, de fontos a refluxot elősegítő táplálkozási, életmódbeli szokások megváltoztatása is: a túlsúly csökkentése, kisebb ételadagok gyakoribb fogyasztása, a gyomorégést okozó ételek kerülése, leszokás a dohányzásról, a szoros ruházat meglazítása, étkezések után a vízszintes testhelyzet kerülése.
Nyelőcsőrák A nyelőcsőrákok is a nyelőcső nyelőcsőrák genetikai kapcsolat bélelő nyálkahártyából indulnak ki.
Két szövettani típusuk a laphámrák és a mirigysejtes rák. A laphámrákok rendszerint a nyelőcső felső vagy középső szakaszán alakulnak ki, hajlamosít rájuk a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a forró ételek-italok és a füstölt 53-as típusú papilloma vírus fogyasztása, a vitaminokban, nyomelemekben szegény táplálkozás.
A mirigysejtes rák leggyakrabban a nyelőcső alsó szakaszán jelenik meg, leginkább az elhízottak, a zsíros és rostszegény étrenden élők, a refluxtól szenvedők között.
A nyelőcső szervi betegségei
A nyelőcső laphámrákja sok ázsiai és afrikai országban ma is gyakori, de Európában egyre ritkább; a mirigysejtes rák esetszáma azonban az utóbbi időben Európa-szerte nőtt. Ezek haladéktalan kivizsgálást indokolnak, bár kevésbé súlyos betegségek is állhatnak mögöttük.
A daganatos elváltozás felderítése báriumnyeletéses röntgenvizsgálattal és szövetmintavétellel kiegészített nyelőcsőtükrözéssel történhet. A pontos kórisme a szövetminta szövettani vizsgálatával állítható fel.
A nyelőcső és a légcső összeköttetése különböző anatómiai eltérésekhez vezethet. Előfordulhat, hogy a nyelőcső oralis és distalis szakasza egyaránt vaktasakban végződik, és nem alakul ki a nyelőcső és a légcső között sipolyjárat.
A daganatot, ha csak lehet, műtétileg el kell távolítani. Az előrehaladottabb esetekben a sebész kiveszi a nyelőcsőnek azt a részét, ahol a daganat található, majd a megmaradt nyelőcsőszakaszt egyesíti a gyomorral.
A gyomor melletti nyelőcsőrákokat sokszor a gyomor egy részével együtt távolítják el. A nyelés biztosítása érdekében műtétre akkor is szükség lehet, ha a teljes daganatot nem lehet kimetszeni. Sok egyéb egészségügyi haszna mellett a nyelőcsőrák megelőzését is jól szolgálja a dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás csökkentése, a zöldségfélékben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás, a túlsúly csökkentése, a gyomorégéssel járó állapotok gondos kezelése.
- Törpe tunika röviden
- Но когда он вошел, свет зажегся, и молодой человек на мгновение потерял ориентацию.