Görgő meghatározása és példái

Eszköztár: A kötél Erők hatása alatt álló testet A pontjában egy szilárd fal B pontjához kötél segítségével rögzítettünk. A test nyugalomban van. Most a kényszert a kötél jelenti. A kötélről feltételezzük, hogy nyújthatatlan és teljesen hajlékony, tehát sem nyomásnak, sem hajlításnak nem állhat ellen, csak a húzóerőt képes felvenni.

A test egyensúlya továbbra is megmarad, ha a kötelet az ábrán feltüntetett reakcióerővel helyettesítjük. A kötél mindig arra feszül, amerre az erő húzza, a benne ébredő kényszererő reakcióerő mindig kötélirányú, és értelme olyan, hogy a kötél csak húzott lehet.

Gördülő ellenállás

Kötél esetén a reakcióerő: - támadáspontja a kötélnek a testhez való rögzítési pontja A- hatásvonala a megfeszített kötél egyenese, - értelme a testtől kifelé mutató a kötél csak húzott lehet- nagysága a testre ható erőtől függően változó.

A kötélnél tehát a reakcióerő hatásvonala irányaértelme, támadáspontja ismert a reakcióerő kötélirányú, a kötél csak húzott lehetnagyságának meghatározása egy ismeretlent jelent. Kötél A kötélhez hasonló kényszert jelent a két végén csuklóval ellátott egyenes rúd.

A következő látható, és aktív erőkkel terhelt rudat mozgásában korlátozzuk. Az egyenes tengelyű rúd a mozdulatlan falhoz csuklókkal kapcsolódik. Ez a megfogás is kényszert jelent görgő meghatározása és példái testre, hiszen a rúddal kapcsolt pontok sem közelebb, sem távolabb nem kerülhetnek egymástól, vagyis a rúd saját irányában mindkét értelmű mozgást megakadályozza. Különbség tehát a kötélhez képest, hogy a rudat húzó- és nyomóerővel is terhelhetjük.

Az elmondottakból következik, hogy a statikai rúd esetén a reakcióerő: - támadáspontja a rúdnak a testhez való kapcsolódási pontja, - hatásvonala a rúd tengelye, - értelme vagy a test felé húzott rúdvagy a testtől kifelé nyomott rúd mutató, - nagysága pedig a támadó erőktől függően különböző lehet. A statikai rúdnál tehát a reakcióerő hatásvonala irányatámadáspontja ismert a reakcióerő rúdirányúnagyságának és értelmének meghatározása két ismeretlent jelent.

A rúd mindkét végén csuklóval kapcsolódik valamilyen testhez, és csak csuklókon vehet fel erőhatást.

Ha a rúd nemcsak a végein levő csuklókon kap terhelést, hanem máshol is, nem tekinthető statikai rúdnak, ilyen esetben tehát a rúderő irányára elmondottak nem érvényesek. Rúd A támaszok A legegyszerűbb kényszer a támasztás vagy támasz. Két fajtája van: a síktámasz és a görgős alátámasztás. Támasztás alatt olyan kényszert értünk, amelynél a merev test egy meghatározott A pontjában egy elmozdíthatatlan szilárd test felszínével érintkezik.

Az reakcióerő hatásvonala feltétlenül átmegy a közös A érintkezési ponton és a megtámasztott test felé mutat. Helyettesítsük az erőt két, egymásra merőleges komponensével: mégpedig F-fel, amely beleesik a két test közös érintősíkjába és N-nel, amely az érintősíkra merőleges, azaz normális irányú. Ha az érintkező felület teljesen sima, vagyis súrlódás egyáltalán nincs, akkor a reakcióerőnek érintő irányú összetevője nem léphet fel, azazés így csakis a normális irányába eső reakció lehet.

A támasz tehát meggátolja a testek egymásba nyomódását, de megengedi a felületek mentén való elcsúszást és a testek egymástól való eltávolodását.

A támaszok típusai a következő ábrán láthatók. Görgős alátámasztást a gyakorlatban a hídszerkezeteknél alkalmaznak. A görgő az alátámasztási síkon szabadon elmozdulhat.

Görgő szó jelentése

Az aktív erő hatására ébredő reakcióerő iránya mindig merőleges a támasztás síkjára. Az ábrákból kitűnik, hogy a támaszerő iránya, értelme és támadáspontja adott, csak nagysága ismeretlen.

A támasszal meghatározott kényszernél a reakcióerő megállapítása tehát egy ismeretlen meghatározását igényli. Támasz esetén a reakcióerő: - támadáspontja a két test közös érintkezési pontja, - iránya a közös érintősíkra merőleges, értelme a megtámasztott test felé mutat, - nagysága az aktív erők nagyságától függően változhat. A megtámasztásnál rajzolt görgők, illetőleg hengerek arra mutatnak, hogy az ébredő reakcióerő csakis normális irányú lehet.

A csukló Ha egy merev testet egy A pontjában úgy rögzítünk, hogy az A pontja körül egy adott síkkal párhuzamosan elfordulhat, a kényszert csuklós megtámasztásnak nevezzük. A csuklós megtámasztást a test hengeres furatába illeszkedő csappal biztosítjuk.

A csap körül, mint tengely körül a test az erők hatására elfordulhat, de az A csuklóközpont helyben marad. A síkbeli csuklóban az gége pikkelyes papilloma erők hatására olyan reakcióerő ébred, amelynek: - támadáspontja a csuklóközéppont, - hatásvonala merőleges a csuklótengelyre, - görgő meghatározása és példái, értelme és nagysága viszont ismeretlen, az aktív erőtől függően bármilyen lehet.

A csukló csak tengely körüli elfordulást tesz lehetővé, elmozdulást nem.