Fonálférgek, Állattan | Digitális Tankönyvtár

Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www. A növényeket károsító fonálférgeknek két típusa van, az ekto külső - és endo belső -paraziták. Míg az előbbi csoport önálló mozgásra és akár 1 m megtételére is képes a talajban, addig az endoparaziták a gyökeret átfúrják, bejutva abban folytatják a táplálkozást.

A Trichinella nemzetségbe tartozó férgek képesek állati és emberi bélcsatornában, izomzatban is megtelepedni. Az ebből adódó fertőzést szaknyelven trichinellosis-nak nevezik, amely az utóbbi 25 évben egyre inkább növekvő jelentőségű betegséggé nőtte ki magát.

Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek több olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző. Ilyen például a hengeres, megnyúlt, keresztmetszetben kör alakú testforma.

A trichinellák a legelterjedtebb, állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek. Emberbe elsősorban vadon élő állatok, vagy nyers, vagy nem kellően hőkezelt sertéshús fogyasztásával kerülhet be a féreg. Érdekes módon a bioélelmiszerek iránt erősödő igény is növeli a fertőzésveszélyt. A természetes körülmények között tartott sertések ugyanis a tartási és takarmányozási körülményeknek köszönhetően sokkal nagyobb valószínűséggel fonálférgek Trichinella-fertőzött döghúst, mint a nagyüzemi körülmények között fonálférgek társaik.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor.

További rizikót jelent a legális és illegális nemzetközi sertéshús- és sertéskereskedelem. Még a legálisan importált sertések is származhatnak olyan országokból, ahol a nagyüzemi sertésállomány sem mentes a trichinelláktól.

Fokozottan igaz ez a hamisított és fekete kereskedelemre. A döghúst fonálférgek sertések jelentik az egyik legnagyobb kockázatot a férgek terjedésével kapcsolatban Hazánkban csak szórványosan találkozhattunk trichinelláról szóló feljegyzésekkel.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Egyesek tökéletesen Trichinella-mentesnek fonálférgek Magyarországot, míg mások a parazitózist felszámolt közegészségügyi problémának tekinti még napjainkban is.

Az élősködők hazai helyzetét vörös róka és ezer vaddisznó megfigyelésével, vizsgálatával analizálták szakemberek és között. A vizsgálatok során 86 róka és 58 vaddisznó esetében mutatták ki a fertőzöttséget. Az így kapott adatokat térben is megpróbálták ábrázolni a szakértők.

Jellemzően a Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos északkeleti országrészeken volt gyakoribb a trichinellák átlagos előfordulása. A Horvátországgal határos délnyugati és a Szerbiával és Romániával szomszédos délkeleti megyékben viszont alacsony volt az előforduló esetek gyakorisága.

Fonálférgek

A rókákban és a vaddisznókban is a T. Feltételezhető, hogy a parazita vadon élő állatokon keresztül bármikor bejuthat hazánk területére a szomszédos országokból.

Ezzel folyamatos kockázatot jelentve a Magyarországon élő vad- és háziállatoknak. Fonálférgek az izomzatban… nem egy életbiztosítás Az említett állatokon túl 34 darab aranysakált is megvizsgáltak, közülük három bizonyult fertőzöttnek, melyeket a horvát határ közelében ejtettek el. Esetükben főképp az akár több száz kilométert is vándorló hímek jelentik, fonálférgek könnyen behurcolhatják a nem fertőzött területekre a kórokozókat ilyen nagy távok megtételével.

Statisztikai vizsgálatok alapján a Fonálférgek. A nem művelt területekkel mutatott pozitív összefüggés hátterében az állhat, hogy ezeken a területeken a fonálférgek sokkal inkább generalista ragadozó, és itt nagyobb a dögevés, valamint a kannibalizmus valószínűsége is.

Agresszív rák diagnózis éves átlaghőmérséklettel mutatott negatív összefüggés okozója az állati fonálférgek lassabb lebomlása, a rókák alacsonyabb környezeti hőmérsékleten megfigyelt gyakoribb dögevése, valamint a T.

Forrás: portal.