Rectosigmoid rák túlélési aránya
Női szervek, avagy: ezért fontos, hogy tisztában legyünk az intim terület működésével x A rák, a rectosigmoid rák túlélési aránya betegség több mint kétszáz fajta betegséget magában foglaló gyűjtőfogalom, s egy-egy fő típuson belül s számos altípust különböztetnek meg: nem mindegy, hogy egy mellrák az emlő melyik részében fejlődik ki, hogy egy tüdőrák kissejtes vagy nagysejtes, hogy egy leukémia akut vagy krónikus.
A kilátásokat alapvetően befolyásolja, hogy a daganatot milyen stádiumban fedezték fel: helyileg eltávolítható, összekapaszkodott a környező szövetekkel, esetleg terjedésnek indult-e a rectosigmoid rák túlélési aránya, a nyirokutakban, az idegpályák mentén vagy már meg is tapadt, s kimutatható áttéteket képzett más szervekben is. Prognosztikai faktoroknak nevezik azokat a szövettani jellemzőket, amelyekből következtetni ehet a daganat majdani viselkedésére.
A Grade érték a ráksejtek elfajultságának mértékét jelzi: az 1-es a kevésbé, a 2-es a közepesen, a 3-as a kifejezetten rosszindulatú, tehát kiújulásra, áttétképzésre hajlamos sejteket jelöli. A betegség kiújulási kockázatára utal például emlőráknál a daganatméretet, a rosszindulatúságot és a nyirokcsomók érintettségét összegző NPI Nottingham prognosztikai index : érték, mely 3,0 alatt kiváló, 5,4 felett rossz kórjóslatot vetít előre.
A p53 tumorgátló antigén fehérje vagy Ki osztódásban lévő sejtek aránya szintén a tumor biológiai jellemzőit részletezi.
A pontos diagnózis sem elég viszont a jósláshoz: nem tudhatjuk előre, miként reagál a tumor és a beteg szervezete a kemoterápiára, a sugárkezelésre. A terápiák alkalmazhatóságát és hatékonyságát befolyásolja a beteg általános állapota, erőnléte, a daganattól független más betegsége, sőt a genetikája és a lelkiállapota is.
A tudomány nem a "gyógyítható vagy gyógyíthatatlan" fogalompárt használja, hanem különböző időintervallumok mentén értékeli a betegségeket, illetve a terápiák eredményeit: Korai stádiumban lévő nem áttétes betegeknél a kiújulásig eltelt idő az egyik fontos kulcsfogalom. Áttétes betegeknél pedig a progresszióig eltelő idő, és mindkét esetben fontos teljes túlélés. A progresszióig eltelt idő azt jelzi, hogy áttétes betegnél egy adott terápiával meddig tartható kordában a daganatos folyamat nem növekszik az ismert tumor, nem szaporodik az áttétek száma, nagysága.
A teljes túlélés pedig a diagnózistól számított teljes élettartamot jelöli. Az a gyakran használt kifejezés, hogy 5 éves túlélési idő, azt jelenti, hogy a diagnózis utáni 5. Sajnos sok betegségtípusnál még nem ilyen jó az arány.
Az átlagos túlélés a több ezer betegnél tapasztaltak alapján jelez egy számtani közepet, a medián túlélés azt mutatja meg, hogy a szélsőségeket leszámítva a legtöbb embernél mit tapasztaltak. A fent említett számos befolyásoló tényező miatt ugyanis nagy lehet a szórás, azaz az átlagtól való negatív vagy pozitív eltérés — s épp ez a tényező, ami miatt nem nyilatkoznak szívesen előre az orvosok.
Egy átlagszám közlésével ugyanis senkitől sem szabad elvenni azt a reményt, hogy ő azok közé fog tartozni, akik a betegséggel együtt is sokáig élhetnek vagy végleg sikerül legyőzniük a kórt.
A gyógykezelést mindenkinek abban a reményben adják, s ez az eltökéltség kell, hogy a betegekben is erősödjön: minden embernek esélye van rácáfolni a saját betegségére jellemző statisztikai átlagokra. Forrás: Rákgyógyítás.
